Rendíthetelen ólomkatona
1977-78, Mezei András írta ennek az Andersen mesének a versét, igazi mûfaja oratorikus, vagy ahogy mi hívtuk rock-kantáta. A zenekaron kívûl Tarján Györgyi a papírtáncosnôt, Tímár Béla az ólomkatonát, Haumann Péter (élete elsô énekes szerepe) az ördögöt játszotta. A Magyar Rádió fölkérésére készült hangjáték. Lemezen rövidítve jelent meg.

A hógolyó és a kályha szerelme
1980, Andersen mese nyomán Hajdú Sándor írta Mezei Andrással. A fôszereplô Császár Angéla volt. A Bergendy zenekar a Rádió Szimfónikus zenekarral együtt készítette a felvételt.

Süsü, a sárkány (9 rész)
1976-77, az elsô rész. Szabó Attila rendezô felkérésére Csukás István idegen ötletbôl irta a zenéjét Bergendy István szerezte, és a zenekara játsza. A hangfölvételeket Victor Máté rendezte. 1977 karácsonyán mutatták be a Magyar Televízióban, a nagy sikerre való tekintettel további immár eredeti önálló részek következtek, melyek az elsô rész egy órás tartama helyett fél órásak lettek. Összesen 9 rész készült el 1984-ig, immáron Oroszlán Gábor zenei rendezésében, melynek hangjátékváltozata is elkészült, így 5db nagylemez készült belôle, melyek mindegyike aranylemez lett. Az elsô rész pedig platina. Az operatôr Abonyi Antal, báb és jelmeztervezô Lévai Sándor, dramaturg Takács Vera, a gyártásvezetô Singer Dezsô volt.
A szokatlan egyfejû sárkány kalandjai emberföldön. Készült belôle egy egész estés bábfilm is, amely a 80-as évek végén meghaladta az 1 milliós nézôszámot.

Süsüke a sárkánygyerek (13 rész)
1999-2001, író, dramaturg és producer Csukás István, zene Bergendy István, rendezô,báb-, és jellmeztervezô Foky Ottó, operatôr Bajer Ottomár.
Az elôzô 9 rész folytatásaként megszületik a szintén egyfejû kissárkány. A történet végig sárkányföldön játszódik, a gyerek süsüke felcseperedésérôl, kalandjairól. A Duna televízió vetítette.

Szervusz Szergej (6 részes)
1979-84, cirkuszi bohocsorozat. Romhányi József Szabó Attila kérésére, a szomorú orosz bohóc Szergej figurájára írta. Részenként 3-4 igazi magyar közmondás vagy tanmese szerpelt benne, melyet a zenekar megzenésített, és amelyek közül még sláger is volt a Rázd meg magad címû dal. A harmadik résztôl kezdve a nagy generáció rendezôje András Ferenc vette át a sorozatot. A zenekar ebbôl 2000-ben készített egy felvétel sorozatot techno-dance stílusban, amiért másodszor kapta meg az EMERTON díjat, az év legjobb studiófelvétele kategoriában. (Kiadó, szponzor hiányában, nem jelentkezett)

Futrinka utca (2x13 rész)
1980, rendezô Szabó Attila, zeneszerô Bergendy István. A 60-es évek legendás fekete-fehér sorozatát színesben folytatták. Egy tévedés folytán letörölték az eredeti felvételt és csak adástekercsen van meg, így mostmár ez is fekete-fehér. Hupikék-törpikéket vettek rá.

Szimat Szörény (13 rész)
1989, Oroszlán Gábor és Oroszlán Gyuri írta a dalokat. Jurek Kaminsky volt a rendezôje. A történet kutyákról szól, a fôszereplô Kern András.

Sebaj Tóbiás (52 rész, 5 percesek)
1982-86 gyurmafilm, Czakó Ferenc rendezésében. Csukás István írta a történeteket, Bergendy István zenét. A zenekar kíséri a Subidubi daj-daj szövegû fôcím zene közismert lett.

SP-k (Kétszámos kislemez)

Egész estét betöltô Walt Disney filmek zenéjének magyar szövegû kórusait sok esetben a szólók egy részét is a zenekar adja elô, az Intercom és az amerikai partner kérésére a Kis hableány címû film óta (1992) minden esetben a zenekart kéri a magyar szövegû változat elkészítéséhez. A teljesség igénye nékül: Szépség és a szörny, Aladin, Oroszlánkirály, Pocahontas, Notre-Dame-i toronyör, Herkules, Toy Story, …stb. Miután ezeket a filmeket a Walt Disney az összes különbözô nyelvû kopiát együtt keveri és egyszerre állandó jelleggel ellenörzés alatt van a színvonala a magyar változatnak. Sok esetben elsô, de a másodiknál soha nem rosszabb minôsítést kapott a zenekar nemzetközi összehasonlításban. (35-40 különbözô nyelvû kopia)

Színházi darabok

Kártyaaffér hölgykörökben (TV-musical)
Hunyadi János novellája, dalszövegek G. Dénes György, zene Bergendy István, dramaturg Bánki László, rendezô Bán Róbert. A tévés-zenés színház felkérésére 1988-ban készült. Közremûködik a Bergendy zenekar, Szent István szimfónikus zenekar Záborszky István vezényletével.

Süsü a sárkány
Színházi elôadás is készült belôle a Vidám Színpadon, több mint 100 elôadásban. A Honvéd mûvészegyüttes is színpadra vitte, amely jelenleg is turnézik az egész országban. Németül Szekszárdon, magyarul Nyíregyházán mutatták be.

Süsü a cirkuszban
Csukás István ötletébôl készült zenés játék, mely a Süsü alaptörténetébe fiatal cirkuszmûvészeket adaptál, akik így mutatkoztak be országos turnén. Csak színházi elôadás változata van.

Süsü a várvédô
Honvéd mûvészegyüttesnek készült folytatás, ami az eredeti 9 részhez egy tizedik történet. Csak színházi elôadás formájában látható.

Mesélj Münhausen! (musical)
Csukás István-Bergendy István a közismert Münhausen történetet dolgozta fel. Megjelent az elérhetetlen szerelem és annak keresése közben amit az ördög mindig akadályoz történnek meg a hihetetlen kalandok. 1990-ben a zalaegerszegi színház, 1991-ben a veszprémi színház mutatta be Vándorfi László rendezésében.

Bohóc az egész család…, meg a postás is! (musical) Békéscsabai Jókai színház
Csukás István-Bergendy István szerzôpáros. Arról az 1992-ben már országos problémává elôlépett szituációról, hogy állás nélkül marad az egész család. Együtt egy új produkciót csinálnak, amivel szerzôdteti ôket a cirkuszigazgató. Börönd Ödön bohóc játszotta a fôszerepet, az ô inspirálására készült a darab a békéscsabai színháznak.

Robinson és Péntek (musical)
Defoe híres regényének nyomán Bergendy István készítette a zenét, rendezte az ötletadó Éless Béla a Budaörsi Játékszínben. Gyerek és felnôtt közönség részére.

Dobszó az éjszakában (musical)
Bertold Brecht korai darabja, a mai problémákat is érintô témájával a megváltozó világról. Bergendy István zenéje Éless Béla rendezése a Budaörsi Játékszínben.

Az ördög bujjék! (A Csöcsös Ördög) musical
Dario Fo Nobel-díjjas olasz író mûve sok zenével, vaskos humorú utcai játék a hatalomról és annak természetérôl. Bergendy István boogie-woogie-jaival Éless Béla rendezésével a Budaörsi Játékszínben.